Aquarius Élet-Mű-Hely-Alapítvány

Ovis jóga beszámoló 2019.01.07.

Ma egy új skálázós OM-ot hoztam az ovisoknak, amit a lányok egészen jól leutánoztak, a fiúknak még kellett egy kis idő, hogy az óra előtti bemelegítő szaladgálásból megérkezzenek :) Sikerült a Gömbi macis körben megtudnom, hogy ki mit kapott a Jézuskától-angyalkától. Megbeszélgettük azt is, hogy a karácsony után szilveszterkor elbúcsúztatjuk az óévet, ami most a 2018-as év volt, és köszöntjük az új évet, ami a 2019-es, és ilyenkor tűzijátékot gyújtanak az emberek, pezsgőt bontanak, táncolnak, buliznak hajnalig :) Felpattantunk hát mindannyian a padra, és megtanultuk, elszavaltuk, elmutogattuk a „Kicsi vagyok, székre állok, onnan egy nagyot kiáltok, hogy mindnyájan meghalljátok, boldog új évet kívánok!” versikét – volt, aki már ismerte is. Aztán megkérdeztem az ovisokat, tudják-e, mi az a Vízkereszt ünnepe, ami tegnap volt, és hogy ilyenkor szokták az emberek lebontani a karácsonyfákat. Mint megtudtam, többeknél még áll a karácsonyfa :) Megegyeztünk, hogy az erdei karácsonyfát ezennel lebontjuk, mégpedig én leszek a karácsonyfa, a karjaim az ágak, a díszek a színes műanyag labdák. Mindenkinek készítettünk plédből egy fészket, ahová gyűjthette a díszeket. Aztán kellett szedni lábujjhegyen pipiskedve, páros lábbal felugorva, fél lábbal ugorva (egyik, majd másik lábbal is), nagyterpeszben háttal hátranyúlva kézbe fogva a kis színes labdákat, aztán négykézláb köldöknél kis kenguruzsebet varázsolva egy kézzel, aztán kellett szállítani még mindig négykézláb a szívük felett, aztán állva két kézzel koronát formázva a fejtetőn, amiben a labda volt az ékkő, végül a homlokukhoz kellett két kézzel unikornis szarvat formázni, és oda kapták a labdákat. Mindenki nagyon lelkesen gyűjtötte a fészekbe a labdákat. Lili különös gyengédséggel vitte őket, amikor a kenguru zsebes és szív feletti szállítás volt a feladat :) A korona is minden királylánynak és királyfinak nagyon tetszett, de talán az unikornis szarv volt a legnépszerűbb. Természetesen megúszhatatlan volt, hogy a végén a fészkekből mind szanaszét gurult a rengeteg labda, és a terem hirtelen egy óriási Kölyökparkká változott, ahol mindenki önfeledten szaladgált a labdák között. Hallottam, miközben az egyik gyerek azt kiáltozza: „Ez nem is jóga óra, ez buli party!” Hát, hagytam, hogy kicsit kifogócskázzák-szaladgálják magukat a színes labdák között – szerintem kb. a végtelenségig tudtak volna örömködni így :) De aztán rávettem őket, hogy gyorsan segítsenek összeszedni a színes labdákat, mert mindjárt vége az órának, és én még szerettem volna velük szánkózni egyet – azt nagyon szeretik ;) Mindenki nagyon lelkesen segített is a labdaszedésben, különösen, mert Gergő már hallani vélte, hogy az ő szülei már meg is érkeztek – természetesen nem, még volt 15 perc a foglalkozásból :-D Még egyet korcsolyáztunk is a képzelt jégen: siklottunk jobb lábon, bal lábon, pörögtünk-ugrottunk jobbra-balra. Aztán jött a beígért szánkózás – természetesen mindenkinek kellett elől ülnie. Végül rövid kis relaxáció a szőnyegen, nagy hasi légzésekkel, képzelt lufi fújásokkal, és egy szép OM-al a végén. A nasikkal átismételtük, hol van az egy szívünk, és a két tüdőfelünk, kis aji, és máris nyílt az ajtó a szülők előtt :)



Kövess minket a Facebook-on!